A hangyák világa
1. Bevezetés
A hangyák világával kapcsolatos ismeretszerzés igazán szórakoztató dolog! Egy kis kreativitással a tanulási lehetőségek végtelen tárháza nyílik meg előttünk eme aprócska állatok segítségével. Lehet szó társadalmuk felépítéséről, roppant erejükről vagy túlélési képességeikről szinte bárhol a Földön. A hangyák világa tökéletes megfigyelési téma lehet a gyerekek számára, hiszen közvetlen környezetünkben is fellelhetők, ráadásul nagyon élénk, folyton valamin buzgón munkálkodó állatok, így könnyen lekötik a megfigyelők figyelmét.
Ami pedig ugyancsak nem mellékes dolog, hogy mindenkinek van a hangyák világához fűződő személyes élménye, így a diákoknak is könnyebb kapcsolódni a témához. Az emberek általában meglehetősen vegyes érzelmeket táplálnak a hangyák iránt, leggyakrabban a konyháikat, kamráikat vagy uzsonnás kosaraikat megtámadó illetéktelen behatolók képével azonosítják őket. Gyakran előfordul, hogy a hangyákra csupán úgy tekintenek, mint a nem szívesen látott vendégekre, amelyek folyton megzavarják az életüket. Néhányan talán még félnek is tőlük.
Kutatások:
Miután nagyon nagyszámú és meglehetősen kisméretű élőlényekről van szó, a gyerekek gyakran nincsenek tudatában meggondolatlan tetteik következményeinek. Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy sokan hiányos információkkal rendelkeznek a hangyák világával kapcsolatban, nem ismerik társadalmuk felépítését, életmódjukat, munkavégzésüket, vagy csodálatra méltó együttműködési képességeiket. Napjainkban végzett kutatások rámutattak arra, hogy mi emberek is milyen sokat tanulhatunk a hangyák rendkívül hatékonyan működő szervezeti modelljéből, kommunikációjából (elég megemlíteni a telekommunikáció területét, az internetet vagy a közlekedést).
Ahhoz, hogy megváltoztassuk a sokakban élő negatív képet nem elég megtanulni, hogy a hangyák miért fontos szereplői közvetlen környezetünknek, vagy milyen szerepet töltenek be az ökoszisztémában, hanem közvetlen kapcsolatba kell lépni velük. Be kell lépni az érzelmek világába, hogy felülkerekedjünk a félelem vagy az undor érzésén. Ha fel tudjuk kelteni a gyerekek érdeklődését, akkor már meg tudnak feledkezni a negatív érzéseikről és így a tanulási folyamat is sokkal hatékonyabb lesz.
Néhány érdekesség a hangyák világáról:
• A hangyák egyike a legfejlettebb rovaroknak a Földön. Például a hangyák fejében található sejtek száma messze meghaladja bármelyik más ismert rovarcsoportét
. • A hangyák a leggyakrabban használt állatok az informatikai és bionikai alkalmazások területén.
• Állkapcsaikkal képesek akár testtömegük 50-szeresét is elcipelni.
• A legnagyobb ismert kolónia kb. 2,7 négyzetkilométer területen terült el és 300 millió egyedet foglalt magába. • Vannak olyan hangyák is, melyek más fajok egyedeit rabszolgaként tartják, expedíciókat indítanak és más hangyafajok bábjait vagy lárváit elrabolják.
Amikor például egyik levélről a másikra akarnak átmászni, de túl nagy a rés a kettő között, kénytelenek kitalálni valamit. Ilyenkor történik az, hogy láncba rendeződés helyett sokan összekapcsolódnak, tökéletes hidat kialakítva ezzel. Ezt ízelt lábaik segítségével tudják megvalósítani, amelyekkel akár merőlegesen is képesek megállni szinte bármilyen felületen.
Vizet is úgy isznak, hogy egy „szikláról” lenyúlnak, míg lábukkal stabilan tartják magukat. A különböző képek mind Indonézia egyes részein készültek, ahol a vörös szövőhangyák őshonosak.
A hangyák ivási technikája különleges, belehajolnak a vízbe / Fotó: Profimedia-Reddot
Miben rejlik az erejük?
Testsúlyuk akár negyvenszeresét is elbírják / Fotó: Profimedia-Redd
A hangyák akár a súlyuk 100-szorosát is elbírják. Ennek az az oka, hogy izmaik a testükhöz képest rendkívül vastagok. Abban az esetben, ha az emberek izomzata is így épülne fel, akkor mi 4 és fél tonnát tudnánk a fejünk fölé emelni, ami három autónak felel meg. A hangyák már 130 millió éve vannak jelen a földön, amihez képest az első primitív ember 2 millió éve fejlődött ki. Érdekesség, hogy amikor eltapossuk egyik társukat, akkor az olyan szagot kezd magából árasztani, ami egyfajta riasztóként működik.
2. A hangyák osztályozása
A világon szinte mindenütt találhatunk hangyákat kivéve az Antarktiszt, Grönlandot, Izlandot és Hawaiit. Megközelítőleg 1015 a hangyák száma a Földön, azaz 6 nagyságrenddel nagyobb, mint az embereké. A Földön becslések szerint 24.000 hangyafaj él, amelyből napjainkig körülbelül 14.000 fajt írtak le.
Előfordult már, hogy kutatók egy perui fán 43 különböző hangyafajra bukkantak. Viszonyításképpen az emlősökből „csupán” 4500, a madarakból pedig 9000 faj él bolygónkon. Becslések szerint a szárazföldi állati biomassza 15-20%-át alkotják, annak ellenére, hogy egyetlen hangya nagyjából egy ember csupán 30-40 milliomod része. A hangyák az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába, a hártyásszárnyúak rendjébe, és a hangyaalkatúak (Formicidae /ejtsd: formicidé) családjába tartoznak. A hangyák közösségalkotó rovarok. A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó méhek és a röpképtelen darazsak rokonai.
Az első hangyák a kréta korszak idején jelentek meg kb. 110-130 millió évvel ezelőtt. A hangyák az állatvilág egyik legsikeresebben működő közösségeit alkotják. A legnagyobb fajgazdagság a trópusokon található, míg az Európában fellelhető fajok száma is több százra tehető. Miután nagyon nagyszámú és meglehetősen kisméretű élőlényekről van szó, a gyerekek gyakran nincsenek tudatában meggondolatlan tetteik következményeinek. Persze azt is érdemes megjegyezni, hogy sokan hiányos információkkal rendelkeznek a hangyákkal kapcsolatban, nem ismerik társadalmuk felépítését, életmódjukat, munkavégzésüket, vagy csodálatra méltó együttműködési képességeiket. Napjainkban végzett kutatások rámutattak arra, hogy mi emberek is milyen sokat tanulhatunk a hangyák rendkívül hatékonyan működő szervezeti modelljéből, kommunikációjából (elég megemlíteni a telekommunikáció területét, az internetet vagy a közlekedést).
Ahhoz, hogy megváltoztassuk a sokakban élő negatív képet nem elég megtanulni, hogy a hangyák miért fontos szereplői közvetlen környezetünknek, vagy milyen szerepet töltenek be az ökoszisztémában, hanem közvetlen kapcsolatba kell lépni velük. Be kell lépni az érzelmek világába, hogy felülkerekedjünk a félelem vagy az undor érzésén. Ha fel tudjuk kelteni a gyerekek érdeklődését, akkor már meg tudnak feledkezni a negatív érzéseikről és így a tanulási folyamat is sokkal hatékonyabb lesz. A feladatok elvégzéséhez ajánlott a gyakori és széles körben elterjedt hangyafajok megfigyelése. Legközönségesebb nálunk a kis fekete hangya (Lasius niger) (ejtsd: láziuszniger). Úgyszólván mindenütt, erdőn-mezőn, kertekben megtalálható földből épített, kúp alakú fészke. Kolóniái kövek alatt és korhadó fatörzsekben is megfigyelhetőek.
A fekete hangyák
A kis fekete hangyát nem könnyű megkülönböztetni az invazív kerti hangyától (Lasius neglectus). A kerti hangyák sok királynős telepei egymással szoros kapcsolatban lévő bolyok ezreiből állnak, így alkotnak az emberi metropoliszokhoz hasonló szuperkolóniákat, amelyek számos európai városban megjelentek.
Az őshonos fajoktól eltérően az invazív fajok szuperinvazív kolóniákat hoznak létre, melyek akár sok-sok négyzetkilométernyi területen húzódnak. (A szuperkolóniákat létrehozó hangyafaj akadálytalanul terjed, ahol eddig megjelent, ott látványosan romlottak az őshonos fajok életkilátásai. A hetvenes években rögzítették az első európai esetet, akkor találták meg a kontinensen a nulladik kolóniát, méghozzá Budapesten (Van Loon et al. 1990).
Azóta Magyarországról 21 szuperkolóniát regisztráltak. Az invazív fajok terjeszkedése nem csupán Európában, hanem az egész Földön megfigyelhető. Egyéni stratégiájuk a sikeresen működő szuperkolóniák építésén alapul, amikor az egy régióban élő faj összes kolóniája együttműködik egymással.
Ahol megjelennek, ott rövid időn belül a legtöbb őshonos hangya- és más ízeltlábú faj száma drasztikusan lecsökken, mert az invazív hangyák szuperkolóniái minden lehetséges táplálékot elpusztítanak a szétszórtan élő, egymással nem kommunikáló egyéb hangyafajok elől
